Archive for július, 2013

Ingyen pecáztam

Posted on július 28, 2013, under Horgásztörténetek.

ElsőBerényben van egy szabály mely szerint ha valaki hét kilógramm feletti pontyot vagy amurt fog, akkor aznap ingyen horgászott. Ebben a kis tóban nincsenek a környező természetes vizekről összelopott nagyhalak, csak az ami megúszta a halhúsra éhes horgászok rohamát és a nagy nyomás ellenére meg tudott nőni. Jelenleg a tórekord mindkét fajból 8-9kg között van valahol, idén többször is változott így nem vagyok teljesen naprakész. Lényeg a lényeg, nekem nagyon tetszik ez a szabály, ugyanis ad egy célt a horgászatnak és perspektívába is helyezi a kifogott halak méretét, tudni lehet, hogy mi számít jónak és mi átlagosnak. Természetesen szerettem volna én is fogni egy szebb halat a tó mércéjével nézve és szerencsére ez most össze is jött. Ennek a történetét olvashatjátok most 🙂EtetésEddig kizárólag feederbottal horgásztam itt, ezen változtattam most két okból is. Az egyik, hogy a feederbotos, etetőanyagos etetésre rengeteg apróhal rááll és azt gondolom, hogy ez zavarhatja a nagyobb halakat, ráadásul nem is feltétlen fér oda a csalihoz. A másik ok pedig az, hogy nyár van, kánikula van, a halak erősek és a horgászok pedig sokan vannak és sűrűn ülnek. Ilyen körülmények között nincs hely és lehetőség hosszas fárasztásokra és kell az erős szerelés ha nagyobb halra szeretnénk eséllyel pályázni. Ennek megfelelően leporoltam a pontyozó botjaimat és etetés gyanánt pedig egy rakétás verziót terveztem. Igaz ez is képez felhőt, hiszen a főtt magvak mellé némi “ragasztóanyag” is kell, hogy ne essen ki dobás közben az anyag egy része, de így is jóval darabosabb egy hagyományos etetőkosaras etetésnél. Az ólmos szerelésen pedig már csak egy pici PVA csomag kapott helyet ami megakadályozza a gubancolást és némi extra csalogatóhatással bír. Csalinak pedig egyik botra bojlit, másikra műanyag kukoricát tettem, ezen egész nap nem is változtattam.Új horgászhelyReggel korán értünk ki Fecóval a partra és vasárnap révén még tele volt a part az éjszakai horgászatot választó horgászokkal, alig találtunk helyet magunknak. Tudtam, hogy nem leszünk egyedül, de azért erre nem számítottam. Sebaj, ez van, ezt kell megoldani, rekordsebességgel raktam össze a cuccot és már repült a rakéta és az etetés a helyére, a nádfal elé közvetlenül. Kapásra se kellett sokat várni, hamar húzni kezdték a pontyok a csalit, pillanatok alatt ráálltak az etetésre. Szűk egy óra alatt már három kisebb pontyot fogtam, miközben a szomszédok semmit, ráadásul Fecónak is volt akciója. Jól indult a nap gondoltam, de hogy lesz ebből nagy hal?A halNem sokkal később észrevettem, hogy a tó egyik legnépszerűbb, legjobb helye megüresedett. A szigetek közötti csatornák itt futnak össze, itt mély a víz, itt szeretnek a halak talán a legjobban a tóban, és ennek megfelelően ez az egyik leghorgászottabb rész is. Gondoltam egy merészet és megbeszéltem Fecóval, hogy üljünk át. Hiába van ott nálunk a hal, ezek nagyrészt a “tesco-s méret”, nem nagyon bíztam a nagyobban, ráadásul azért ők se hülyék teljesen, észrevették, hogy horgásznak rájuk és lassult is a roham. Közben a szél is tovább erősödött, viharos erejűre váltott és oldalról támadott az új helyen. Ennek abban volt jelentősége, hogy képtelen voltam rakétával pontosan etetni, belőttem ugyan a maradékot, de ment mindenhová csak oda nem ahová akartam. Ezzel el is fogyott minden, maradt a PVA, nem lett nagy etetés.TaktikaA második kezdés viszont már nem indult jól, bár volt némi akcióm, de hamar lemaradtak a halak, ráadásul az egyik jobbnak tűnt, de mivel régen horgásztam már a pontyozó botjaimmal, nem voltam biztos benne, hogy mekkora lehetett. Így maradt a találgatás és a várakozás. Telt múlt az idő, lélekben már teljesen feladtam a napot, ugyanis alig történt valami, ha véletlenül volt egy kapásom akkor tuti lemaradt. Hiába variáltam a szereléken, valamiért nem találtam a megoldást. Aztán egyszer csak elfüstölt a bojlival szerelt bot és ismét komoly ellenállásba ütköztem. Lassan, óvatosan fárasztottam és ennek meg is lett az eredménye, nem sokkal később már a part mellett forgolódott halam. Azt tudtam, hogy ez már nem az átlag kategória, minimum négy-öt kilós lehet. Nem kockáztattam, hamar alátoltam a szákot és majdnem ez lett a vesztem, ugyanis alig akart beleférni, majdnem kifordult belőle. Azért sikerült beleügyeskedni, gyönyörű hal volt és egyelőre nem is vettem ki a vízből, Fecó elrohant a tógazdáért és egy mérlegért. A pontos súlya 7,1kg lett, sikerült átlépni azt a bizonyos küszöböt, meglett az áhított hal. Örömömet csak az árnyékolta be, hogy látszott, nem először került partra, szája is szét volt tépve és oldalán is sebesülések voltak.Ennyi voltEzzel egy csapásra megváltozott a kedvünk az unalmas és lassú napból egy emlékezetes lett. Az sem rontotta el, hogy nem sokkal később egy alig kisebb hal fordult le a horogról a part mellett. A kapásaim megvoltak, működött a taktika, egyedül a végszerelékkel volt némi probléma, de amikor nagyon kellett, akkor kitartott. Fecó is fogott halat, igaz nem ekkorákat és nem ennyit, de az élmény azért megvolt és este boldogan ültünk be az autóba és indultunk haza.

Szabó Zalán

Hohohohóóó

Posted on július 22, 2013, under Horgásztörténetek.

KádártaA feketesügér tökéletes sporthal. A legfontosabb talán, hogy még a kánikulában is megfogható nappal, a vízoszlop teljes magasságát bejárja és rengeteg féle módszerrel be lehet csapni, igazán változatos tud lenni a hogászata. A fárasztások nagyon látványosak, méretéhez képest erős  és látványos szaltói pedig hoznak egy kis extra izgalmat. Emellett a parton is jól bírja a fotózást és az oxigén hiányát, nem kell félni attól, hogy nem bírja ki azt a néhány percet.
Idei első Kádártai próbálkozásom alatt mindent bemutattak ami miatt ilyen népszerű ez a hal. Nem is emlékszem minden pillanatára, márcsak emlékképek, érzések maradtak amikre szivesen emlékszem. Igaz lassan indult be a szekér, a korai kapásokat elszúrtam, megtréfáltak a sügérek. Le is ültem reggelizni az egyik stégre, rendezni akartam a gondolataimat amikor a szomszéd stég mellett hatalmas fordulásokat láttam. Nem tudtam mi lehet, elindultam megnézni és egy felszini csalival próbálkoztam a stég mellett. Nem volt kapás, így elindultam a stégre és amint ráléptem az első lécre robbant a víz alattam. Sajnos nem láttam meg a tettest, gyorsan mélyre tört, jó eséllyel egy nagyobb csuka lehetett.Egyik feketesügérÉpp egy öböl halait figyeltem, két kisebb sügérrel szórakoztattuk egymást, nem akartak kötélnek állni. Ekkor befutott Balázs is, ő már túl volt egy halon és rögtön észrevett egy nagyobbat ami beúszott egy kicsi sziget mellé. Átengedte a dobást nekem és már repült is a csali. Azonnal megtámadta és ült az akasztás és megindult a fárasztás. Halam azonban ismerte a terepet, rögtön elindult a sziget körül és rátekerte a zsinórt. Vicces volt, ahogy próbáltam visszafordítani, amint közeledett vissza a parthoz, újra erőre kapott és lehúzott jópár méter zsinórt. Hamar rájöttem, hogy ez így nem fog menni, sose fogom körben visszavezetni és azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnék bemenni a vízbe. A zsinór azonban eddig bírta, valami elvágta és újabb halat vesztettem.Telepítés volt...A következő öböl egyik sarkán Balázs két szép halat is látott, felszini csalikkal próbálta meg becsapni őket. Mivel itt nem fértünk el ketten, átmentem az öböl másik sarkára és itt kerestem a sügéreket. A szikla mellé dobtam ahol a halat sejtettem és igazam lett. Nagy lendülettel úszott ki a rejtekéből és rávetette magát a féregre. Izgalmamban azonban korán vágtam be, kikaptam a szájából és a víz felett repült a csali felém. A feka azonban nem állt meg, nagyobb sebességre kapcsolt és a víz alatt követte a kiszemelt áldozatát és amint visszaesett a vízbe rögtön lecsapott rá. Micsoda kapás, másodszorra már én sem hibáztam és indult a fárasztás. Minden trükköt bevetett, nagyokat ugrált, rázta a fejét, de most jól akadt a horog, nem volt esélye és nemsokára már a kezembe vettem. Percekig a látottak hatása alatt voltam, ezekért a pillanatokért érdemes a feketsügérekre horgászni.Másik fekaA folytatás nem maradt el, ezen a helyen még két sügért fogtam, sorba jöttek és szerencsére Balázs felszini csalijaival szemben az én jigemet, illetve férgemet választották és újabb élvezetes fárasztásokban volt részem. Ezt egyszerűen nem lehet megunni 🙂 Visszafelé azért barátom is belátta, hogy ezen a napon a gumiké a főszerep és kivarázsolt ő is egyet.  A halőrháznál még leültünk egy beszélgetni, meg ittunk egy üdítőt. A szép fogások mellett azért nem lehetett nem észrevenni, hogy kevesebb sügér van már a tóban, mint előző évben és Balázs is megerősítette ezt. Jónéhány korábban tuti haltartóhely állt üresen. Sajnos az egyesület nem becsüli meg azt amilye van, már odáig fajult a helyzet, hogy egyesek tartálykocsival jönnek és anyaállatokat fognak és visznek kedvenc tavukba. Ennyiért máshol ilyen halakhoz nem tudnak jutni… Viszlát!
Miután Balázs elköszönt én még elsétáltam a sekély részhez, erre mindenképp kiváncsi voltam. Érdemes volt, ugyanis hamar találtam egy szép sügért amely remek erőben volt. Egy tiszta terepen akasztottam meg, azonban ő is ismerte a környéket és körbeúszta a stéget és a másik oldalon lévő víz alatti fákat célozta meg. Próbáltam megállítani, ezzel csak annyit értem el, hogy kipattant a szájából a horog. Egy kisebb sügérrel még vigasztalódtam a következő állásnál és utána úgy döntöttem, hogy elég volt. Rég pecáztam ilyen jót, el is fáradtam és az élmény is megvolt. Még visszajövök 🙂

Szabó Zalán

Spro Henk Simons Signature Vertical Baitcast: Kettős mérce

Posted on július 16, 2013, under Bemutatók.

Henk SimonsJellemzően a multis botok egyrészesek. Persze vannak főleg az alsó kategóriában két vagy többrészes változatok is, de nagyon limitált a kínálat. Nálam az egybebotok nem jöhetnek szóba, bármennyire is jók, bármennyire is népszerűek a tengerentúlon, a szállításával járó macerát nem szeretem felvállalni. Így ha új multis botot keresek, akkor ez mindig nehéz dió, ugyanis egy belépő szintű bottal nem szivesen horgászom, az általam preferált középkategóriában pedig már nagyon kell keresgélni. Sikerült azonban az európai Spro katalógusban találnom egy nagyon tetsző pálcát találni, sokáig nézegettem, gondolkoztam rajta, ugyanis a hazai forgalmazó ezt a tipust nem tartja, csak rendelésre hozza be, így nem tudtam kézbevenni.
A Spro céget gondolom senkinek nem kell bemutatni, itthon a békéshalas vonala nagyon népszerű. A holland székhelyű cégnek azonban vannak ragadozóhalas termékei is. Többségük igaz egyszerű olcsó tucattermék, azonban van olyan is amire érdemes odafigyelni. Az európai piacra Henk Simons útmutatásai alapján készült néhány botsorozat és ezek közül a vertikális pecára szánt változatot néztem ki magamnak. Ez jelenleg a Spro csúcsszériája is egyben a pergetőbotok között és reméltem, hogy ezen a szinten kerülik a gagyit és jó lesz a bot. Megrendeltem végül és szerencsére nem is kellett sokat várni rá, megjött a várva várt pálca.
NyélrészHossz: 1,90m
Dobósúly: 14-28g
Akció: nagyon gyors (Extra-Fast)
Önsúly: 110g
Tagok száma: 2
Szállítási hossz: 100cm
Gyűrűk: Fuji Alconite
Orsótartó: Fuji ACS
Blank anyaga: High Modulus Japanese Carbon
Az első benyomások nagyon pozitívak voltak, pille könnyű és ennek ellenére tökéletes az egyensúlya egy könnyebb orsóval is. Megrázva feszes, gerinces, pont olyan amit az ember vár egy ilyen kategóriás bottól. A külalak is rendben van, követi a mai trendeket, de mégis egy picit visszafogott és szolíd. Tényleg nagyon tetszett és jöhetett az igazi teszt, irány a víz.Részletek
Bár a bot kifejezetten vertikális módszerhez készült, ez az amit nem terveztem, sokkal inkább különböző gumikkal, jigekkel történő horgászatot, illetve wobblerekkel is ki akartam próbálni. Először a gumik jöttek és ezzel együtt az első meglepetés is. A bot nagyon érzékeny, sokkal érzékenyebb, mint bármi amit eddig használtam. Egyszerűen újra kellett tanulni, hogy mi az akadó, mi a kő és mi a kapás, ugyanis sokkal közvetlenebbül éreztem a kezemben mindent, mint az eddig botjaimmal. Azt azonban hozzá kell tenni ehhez, hogy ennél drágább botom még sosem volt, hasonló árban viszont már nem ez az első. Tehát a csúcskategóriához nem tudom hasonlítani, de hasonló árú termékeknél biztosan jónak számít, az olcsóbbaknál pedig klasszisokkal jobb.
Emellett kipróbáltam drop-shotos módszerhez is, bár itt jóval finomabb spicc kéne, mégis meglepően jól érezni a kapásokat, simán használható erre is. A wobbleres pecáknál a lipless crankbaitek szerencsére nem rázták szét a kezemet, illetve a jerk és felszini csalik is nagyon jól vezethetőek. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy igazi univerzális pálca, bármilyen módszerre használtam, megfelelt és nem éreztem kompromisszumosnak a dolgot.Orsótartó
Dobástávolságot tekintve is jól szerepelt, a korábban már bemutatott hasonló Pezonnál egy picit nagyobbat tudok dobni vele. Ez azért is jó eredmény, mert a gyűrűk egy picit kisebb átmérőjűek ennél a pálcánál és ez egyeltalán nem látszik meg a teljesítményen és ez volt az egyik dilemmám rendelés előtt, hogy vertikális bottal lehet-e jól dobni. Kijelenthetem, hogy igen. A dobósúlyt azonban egy picit túlértékeltnek érzem, főleg a 14g-s kezdő értéket, illetve az is biztos, hogy 28g-t nem dobálnék vele, a bot nem törne el, de a csalivezetés már komolytalan lenne. Úgy gondolom, hogy a 10-15g az ideális tartomány, de lefelé még nyugodtan le lehet menni néhány grammot megfelelő orsóval, felfelé már nem szivesen, oda inkább erősebb botot javaslok.FekaA sok dicséret után viszont jöjjön az érem másik oldala. Második horgászatom alkalmával feketesügérezni mentem és texas riges rákkal látott halra dobáltam. A második akasztás után a hal megugrott majd a bot hangos reccsenéssel ketté tört a nyélrészen a toldás alatt nem sokkal. Még sose törtem horgászat alatt botot, nagyon meglepődtem a dolgon. A botjaimra jellemzően nagyon vigyázom, biztosan nem sérült meg nálam. Garanciában második nekifutásra a hollandok segítségével sikerült kicserélni a nyéltagot, így végülis nem ért kár. Tudom, hogy hibás példányok minden gyártónál előfordulnak, de nem kellemes dolog átélni ilyet, illetve a nálam járt három tag mindegyikén sikerült olyan hibát találni amit a minőségbiztosításnak el kellett volna kapnia. Gondolok itt hiányzó feliratra, ferdén kötött gyűrűre és hasonló dolgokra. Ennél olcsóbb botoknál eddig nem tapasztaltam még ilyet, bár tudom, hogy a mintavétel nagyon kicsi és lehettem szimplán peches, de úgy érzem, hogy ezt mindenképp meg kellett említeni.Első hal a bottalÖsszességében kettős érzéseim vannak a bottal kapcsolatban. Teljesítményre messze az eddigi legjobb pergetőbotom ami valaha is volt, nagyon jó vele horgászni, azonban a minőségügyi problémák miatt mindig bennem van egy kis félsz. Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e erről a pálcáról, már két éve megvan, rengeteget horgásztam vele és az új tag úgy tűnik bírja. Ennyi tapasztalat után talán nem lövök mellé ha ajánlom másoknak is, ezzel fogtam életem legnagyobb feketesügéreit, illetve jópár szép süllő is horogra akadt. Nekem bejött 🙂

Szabó Zalán