Archive for december, 2012

Egynapos süllőszezon

Posted on december 31, 2012, under Horgásztörténetek.

Nagyon vártam az őszt, komoly terveket szövögettem, különösen a süllőzésre akartam több időt szánni. Persze az élet gyakran közbeszól, ez történt most is és egyéb elfoglaltságaim miatt gyakorlatilag kimaradt az egész évszak. Egyetlen alkalommal tudtam csak elszakadni még november közepén, egy csónakos süllőzésre egyik barátommal.
Reggeli találkozót beszéltünk meg, úgy terveztem, hogy korán érkezem és míg Gergő befut addig megnézem a kikötő környékét, hátha akad valami a horogra. Persze sikerült jól elkésnem így ez elmaradt és rögtön csónakba szálltunk és elhagytuk a ködös partot. Fogalmunk sem volt merre menjünk, annyit tudtunk csak, hogy az akadókat már elhagyták a halak. A tavon lévő csónakok minimális száma is jelezte, mostanában nem igazán ment a hal, szóval az előjelek nem voltak éppen a legjobbak.

Vittünk magunkkal radart is és ez alapján kétféle területet kerestünk. Először is a keszegrajok környékét dobáltuk meg, másodszor pedig a már korábbi évek tapasztalata alapján bevált részeket vallattuk. Az idővel szerencsénk volt, gyenge szél lengedezett csak, illetve a fagyok is elmaradtak, így csak a halakra kellett koncentrálni. Erre szükség is volt, mert a hatalmas vizen megtalálni a süllőket nem mindig egyszerű, bőven van hová menjenek. Egy-egy apró pöccintést kaptunk csak és azt is elszórtan, egyszerűen nem találtunk olyan helyet ahol több kapást ki tudtunk volna csikarni. Sokáig hal nélkül maradtunk, de aztán jött az “elakadás”. Persze tudtam, hogy az adott helyen erre kicsi az esély, így bevágtam és indult is a fárasztás. Agresszívan, gyorsan hoztam felfelé, majd a csónak mellett barátom tarkón ragadta és már meg is volt a kettő feletti meglepett süllő. Szükség is volt a gyors fárasztásra, mert épp csak a szája szélébe akadt a horog, szerencsém volt vele.

Gergőnek nem volt jó napja, egy hatalmas rávágás után karikában maradt a botja, majd meg is könnyebbült nem sokkal később. Annyi ideje volt csak, hogy megérezze, jó halat talált és sajnos engedett is el idő előtt. Ha ez nem lett volna még elég, később egy kisebb süllő is megtréfálta félúton és kirázta a horgot a szájából. Ettől függetlenül nem voltunk szomorúak, a szerzett tapasztalatokat barátom a következő napokban szép halakra váltotta és nekem is összejött a becsülethal, nem kellett süllő nélkül zárnom az őszt.

Szabó Zalán