Archive for február, 2011

A folytatás

Posted on február 7, 2011, under Horgásztörténetek.

Falánk sügérA héten nagy vihart kavart a Hofesz döntése, melyben előrehozta a csukatilalmat február elejére. Több helyen még olyan információk is megjelentek, hogy a pergetést is betiltották, de hamar kiderült, hogy ez nem így van. Persze ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e egyeltalán megpróbálkozni vele, hiszen rengeteg a csuka. Azt viszont már az eddigi fogásokból lehetett tudni, hogy jelen vannak a sügérek, süllők, balinok, domolykók és a jászkeszegek is amikre érdemes lehet pergetni, mivel ők is az apró halakra vadásznak. Szombat délelőtt volt ismét időm, így rápróbáltam a sügérekre, kiváncsi voltam, hogy tudom-e őket szelektálni.
A vízpartra kilenc előtt nem sokkal érkeztem és meglepő volt, hogy az előző héthez képest megcsappant a létszám. Körbesétáltam a parton, többen úszóztak vagy pickereztek békéshalra, egy srác legyezett csak, pergetőt pedig nem is láttam. Úgy tűnik gyorsan elterjedt a tilalom híre és az eddigi ellenőrzések miatt senki sem kockáztatott. Apró wobblerrel indítottam balin reményében. Először a torkolatnál próbálkoztam, majd a felsőbb szakaszt is megnéztem, de még lekövetésem sem volt. Polárral láttam néhány halat ami lehetett ragadozó is, akár balin, akár domi, de rá sem hederítettek csalimra.
A bemelegítés után eljött az idő, hogy megpróbáljak sügért fogni, lekerült a pici Hornet és a már bevált gumihalat kötöttem zsinórom végére. A múlt héten az összes csukát a part mellett fogtam, olyan helyeken ahol volt valamennyi búvóhely, egyértelmű volt, hogy ezeket most kerülni kell. Maradt a patak közepe, itt viszont túl sok támpont nem volt, így a táplálékot követtem, olyan helyen álltam meg ahol láttam apróhalat és feltételeztem, hogy alulról támadják majd őket csíkos kedvenceim. Azt gondoltam, hogyha sikerül a kishalak alatt elvezetnem csalimat, jó eséllyel azt támadják majd elsősorban az igazik helyett.Az első jászkeszeg
Az ötlet remekül bevált, nem telt el sok idő és már kapásom volt, egy falánk sügér szinte teljesen eltüntette a gumihalat a szájában, nem volt könnyű kiszedni, alig fért ki rajta. Folytattam a pecát és több apró csipkedés után ismét akasztottam valamit, először egy kisebb sügérre gyanakodtam, de hamar megláttam, hogy ez bizony egy jászkeszeg. Sosem fogtam még ilyen halat, ráadásul a csalim félreérthetetlen módon a szájában volt, nagyon örültem neki. Közben a környéken a rablások egyre inkább elvonultak lefelé, úgy tűnt a halakat megzavartam, ezért egyre hosszabbakat dobtam. Ez az amit nem kellett volna, ugyanis jókora rávágást kaptam és fáraszthattam is egy kisebb csukát. Csak a szája szélébe akadt a horog, gyorsan útjára engedtem, majd ismét az előttem lévő területre koncentráltam.
Az akciók sora itt is folytatódott, újabb sügérek akadtak horogra, köztük egy igen pici is, jó ha volt nyolc centi. A következő rendkívül óvatos kapásnál viszont komolyabb ellenállásba ütköztem, ismét csukára gyanakodtam, de hamar kiderült, hogy egy gyönyörű, hatalmas sügér volt a horgomon. A merítő persze odébb volt lerakva, reméltem, hogy most nem akad ki a horog. Szerencsére megoldottam a problémát és sikerült megmeríteni eddigi legnagyobb sügéremet. 23cm volt a hossza farok nélkül és kifejezetten nagy hassal rendelkezett, jól láthatóan nem okozott neki problémát a kishalak elkapása. Ami ezután következett azon viszont teljesen meglepődtem. Azt vártam volna, hogy a visszaengedett hal elveri a többi sügért a környéken, de ennek ellenére megfogtam alig egy centivel kisebb társát, majd nem sokkal később egy hasonló méret lemaradt fárasztás közben. Nem gondoltam volna, hogy itt ilyen állomány van.23cm
A harmadik nagy sügér menekülése után megváltozott a pálya, a kedvenceim elhallgattak, majd nem sokkal később nagyobb és aktívabb rablók vették át a terepet. Hatalmas rablásokkal vágtak rendet a kárászrajok között, először balinban reménykedtem, de hamar kapásom lett és bizony egy bőven méretes csukát kezdtem fárasztani a könnyű szereléssel. A szákig már sajnos nem jutott el, megtréfált és egy fejrázás után a csalimmal együtt távozott. Ezután már sok érdemleges nem történt, hamar abbahagytam a horgászatot és inkább hazafelé vettem az irányt. Remek napot zártam így is, 7 sügér, 1 jász és 1 csuka lett a vége. Annak pedig külön örültem, hogy a lehetőségekhez képest a csukákat jól elkerültem, főleg annak fényében, hogy voltak akik csontival is fogtak.

Szabó Zalán

Bíztató kezdet

Posted on február 1, 2011, under Horgásztörténetek.

KiscsukaRég nem fogtam már halat, nem is emlékszem pontosan mikor. A tavak befagytak, a patakokban pedig két helyről hallani csak fogásokról, de mivel mindkettő ismert és népszerű helyek, nem igazán akartam sokadiknak odaállni. Persze ahogy ilyenkor lenni szokott, egyre nehezebben bírtam az otthon ülést és csak eljutottam oda, hogy halat kellene fogni. Szombat reggelre sikerült szabaddá tennem magam és úgy döntöttem megnézem az egyik biztosnak tűnő szakaszt.
Fél kilenc körül értem ki a Gaja partjára és a nagy hideg ellenére a legjobb helyek már foglaltak voltak. A következő meglepetés akkor ért, mikor raktam össze a szerelésem, már jött is a halőr ellenőrizni. Ennek persze nagyon örültem, a patakon még sosem találkoztam halőrrel, raádásul most legjobbkor volt a legjobb helyen. Gyorsan túlestünk a kötelező körön és kezdődhetett a horgászat. Apró tarka twisterekkel indítottam sügér reményében, bár tudtam, hogy csukára van a legnagyobb esély. Reggeli sügér

A halak ott voltak előttem, a relatíve tiszta vízben jól látszott amikor oda-odacsapott egy ragadozó az ivadékhalaknak, tömegesen spricceltek szét. Kapást viszont nem sikerült egyet sem kicsikarnom, így változtatnom kellett és a csalikkal elkezdtem kiséretezni. Ez rögtön sikert is eredményezett, határozott rávágással jelentkezett be egy szép sügér. Dobtam még néhányat, de utána újra cseréltem, kiváncsi voltam, hogy a véletlennek köszönhetem-e a halam, vagy pedig tényleg a csali volt fontos. Végigpróbáltam a fél arzenálom és egyértelművé vált, hogy itt bizony nagyon nem mindegy, hogy mit teszek fel és visszaváltottam a nyerőnek tűnő kis Kopytora.
Megvolt a jó csali, mostmár csak a halakra és a megfelelő vezetési stílusra kellett koncentrálni. A kapások elkezdtek jönni, ennek eredményeképp előbb egy kisebb csuka, majd egy minisügér tette tiszteletét a parton. Az eredménnyel még nem voltam elégedett, ugyanis a patakon lejjebb élőhallal volt aki szépen fogott, így én is elindultam lefelé. A helyváltoztatás újabb lökést adott a fogásokon, egyre több volt a kapásom, szép lassan beindult az élet. Igaz sok hal lemaradt út közben, mivel az óvatos kapásoknak nem mindig vágtam be rendesen, nehéz volt eldönteni mi az és mi az amikor csak a hal oldalán húzom át a csalit. Közben sikerült olyan helyet is találni ahol majdnem minden dobás rávágást eredményezett, rengeteg csuka lehetett egész kis területen.

A meglepetés süllő
Az idő gyorsan telt, illetve a folyamatosan érkező horgászok miatt a lehetőségek is folyamatosan szűkültek, nem sokkal tizenegy után a távozás mellett döntöttem. Persze így sem panaszkodtam, remek eredményt értem el. Összesen hét csuka, két sügér és egy meglepetés süllővel zártam a napot, ami könnyedén lehetett volna 2-3x ennyi is, ha a bevágásokkal nem ügyetlenkedek egy sort. A szezon így kicsit rozsdásan, de annál bíztatóbban indult, remélem a folytatás is hasonló lesz.

Szabó Zalán