Archive for június, 2009

Örspusztai potykák

Posted on június 16, 2009, under Horgásztörténetek.

PotykákAz Aranyponty Horgászcentrum számomra mindig a társas pecát jelenti, egyedül ritkán vágok neki, de ha van jelentkező, akkor nem szoktam sokat habozni. Így volt ez az utóbbi alkalommal is, mikor barátnőm testvére jelezte, hogy szivesen jönne velünk horgászni, rögtön igent mondtam és persze a megszokott helyünkre jöttünk. Megcéloztuk a tavasszal már bevált Körtavat és szerencsénkre nem is horgásztak itt sokan, bőven volt hely. Az időjárás nem sok jót ígért, melegfront volt, tapasztalataim alapján ilyenkor nehéz békéshalat fogni. Ezt hamar megerősítette a helyi halőr is, aki még a kipakolás közben megjelent rózsaszín bringáján és kategórikusan kijelentette, hogy az előző nap mindenki sokat fogott, ma viszont senki semmit. Persze ettől még nem estünk kétségbe, itt a halsűrűség olyan magas, hogy még a gyengébb időszakokban is ki lehet egy-egy halat varázsolni a vízből.
Az időjárás miatt etetés ügyileg egy amúros kajával készültem, mégpedig a TopMix Amúr Speciállal, reménykedtem benne, hogyha a pontyokat nem is, de talán ezeket a ravasz növényevőket kapásra tudjuk ingerelni. Tettem hozzá még a szokásos chilis mag-mixből és némi hínár-sás izesítésű csemegekukoricát is. Repült is be a két könnyű fenekező szerelés, egyiken a már több alkalommal tesztelt fix Korda végszerelék, csaliként gyümölcsös pop-up bojli, míg a másikon a nagy klasszikus, csúszókosaras szerelék, 8mm-es MarosMix halibut pellettel.
Az első kapásra nem kellett sokat várni, a pelletes bot jelzője felcsapódott, majd ott is maradt. Gyors bevágás után máris egy szép ponty ficánkolt a zsinór másik végén. Pár perc alatt a partra került és miközben a horog kiszabadításával foglalatoskodtam, a másik botra is felakasztotta magát valaki. Kiderült, hogy egy kisebb pontynak tetszett meg a lebegő bojli és nem sokkal később ő is a matracra került. Méghogy nem eszik a hal, soha rosszabb kezdést! Persze az örömöm azért gyorsan csökkent, ugyanis miután visszadobtam a két szereléket a vízbe, a halak kezdték sejteni, hogy valami nem stimmel és egy óvatosabb üzemmódra kapcsoltak át. Jól látható volt, hogy a csobbanás után több helyen megugrott a hal a környéken, a sekély vízben elárulta őket a fodrozódó víztükör. Az ilyen kis tavakon, ahol gyakori vendég a horgász, rövid idő alatt kitanulják a halak, hogy mikor fenyegeti őket veszély és ilyenkor már nagyon nehéz megfogni őket. Ennek megfelelően a kapások megszűntek és hosszú csend következett.
Kisérletezésbe kezdtem, mind a csalik, mind a dobás helyét illetőleg. Feltettem egy hínár-sás izesítésű kukoricát és a tó másik oldala irányába dobtam, bőven túldobva a képzeletbeli középpontot. Ezen a részen láttam némi mozgást és nem is csalódtam, igaz nem rögtön, de egy jó fél órás várakozás után jött a következő kapás és a ponty pedig ki a partra. Nem is volt meglepő, hogy a szokásos zajongás után innen is továbbálltak a halak, így némi kapásszünetet követően ismét rövidebb távra kezdtem el horgászni. Ráadásul a csalit is tovább variáltam, most egy 8mm-es TopMix ananászos pellet került fel. A hosszabb csendes időszak most sem maradt el, de szerencsére utána a kapás sem. Ennek köszönhetően az aznapi negyedik potyka is partra került.
Vészesen közeledett az este, lejárt a horgászatra szánt idő. A kedvezőtlen időjárás ellenére is sikerült négy pontyot fogni, ami azt gondolom nem rossz eredmény. Aminek külön örültem, hogy Fecónak is sikerült pontyot és ezüstkárászt is fognia, így egyikünk sem maradt hal nélkül. A többi horgász eredménye viszont igen változó volt, találkoztunk olyan csapattal is akik semmit nem fogtak, míg olyanokkal is akik rengeteget.

Szabó Zalán

Esőben és szélben

Posted on június 10, 2009, under Horgásztörténetek.

PotykaTógazdáktól gyakran hallom, hogy a halak legjobban akkor esznek amikor az időjárás miatt a horgászoknak nincs kedvük a vízpartra kimenni. A hosszú hétvégén pont egy ilyen szeles és esős idő volt, úgy gondoltam itt a kiváló alkalom letesztelni, hogy ez valóban így van-e. A szabadidő megvolt és egy közel egésznapos horgászatra készültem a Pátkai horgásztavon. Hidegfront lévén a mélyebb vizben terveztem horgászni, azonban ismét belefutottam abba a problémába, hogy a legjobbnak tűnő helyek foglaltak voltak, így kompromisszumos megoldásként a tó hátsó részében lévő középső esőbeállóhoz ültünk le barátnőmmel.
Szokásomhoz híven két könnyű fenekezőbottal készültem, melyekkel könnyen elérhető a patakmeder környéke. Az egyikre egy fix olmós Korda végszerelék került, míg a másikra egy csúszókosaras megoldás. Tekintettel a rossz időjárásra, most nem akartam folyamatosan apró halakat fogni, így az elő csali teljesen elmaradt, kizárólag pelleteket és bojlit hoztam magammal. Az egyik botra a Mainline Cell bojliját, a másikra pedig a MarosMix 8mm-es halibut pelletjét tettem. Etetőanyagnak pedig a TopMix feeder method mix anyagát kevertem, melyet a szúnyoglárvás távcsalival ízesítettem és a már megszokott chilis magmixszel, illetve a Cell bojlival dúsítottam. Alapozásnak belőttem 20 gombócot és megkezdődött a horgászat.
Az időjárásjelentés most nagyon pontos volt, sorban jöttek az esőfelhők viharos szél kiséretében, viszont várokozásunk ellenében a halak kapásai elmaradtak. A tó azon horgászhelyén, ahonnan a legmélyebb részeket lehet elérni, egy nagyobb társaság sátorozott és az illuminált állapotuk ellenére sorban fogták a halakat, ráadásul nem is kicsiket. Úgy tűnt esznek a halak csak sajnos valóban a mélyebb rétegekben vannak. Persze ettől még folytattuk a horgászatot és egy jó két óra után jelentkezett az első hal, egy tenyeres dévérkeszeg formájában. Az újabb dobás után már nem kellett ennyit várni a következőre, a gyors bevágás után a bot már jobban dolgozott, komolyabb hal volt a horgon. Hamarosan kiderült, hogy egy 42cm-es tükrös éhezett meg a halibut pelletre és a matracon történő rövid pihenő után ismét a vízben találta magát. Ezután azonban újabb hosszabb csendes időszak következett, úgy tűnt csak néhány kóbor hal járt az etetésünk környékén. Próbálkoztam a csali váltással is, a Cell bojli helyébe egy gyümölcsös pop-up került, illetve a halibut pellet helyére a TopMix hasonló méretű ananászos pelletje. Ez utóbbi még eredményezett két szebb dévért a nap folyamán, a bojlikra azonban nem éhezett meg senki. Pontosabban volt néhány érdeklődés mely ugyan jól látszódott a kapásjelzőn, azoban a durva fix olmós szerelék valószínüleg már túl sok volt nekik.
A gyenge fogás miatt a napnyugtát már meg sem vártuk, jól átfagyva távoztunk a partról. A helyválasztás ezen a napon rányomta a bélyegét a halfogásra, igaz ugyan, hogy hosszú idő után ismét sikerült pontyot fogni, a lehetőségekhez képest ez mégsem volt túl sok. A legnagyobb hibát ott követtük el, hogy nap közben felszabadult az egyik jó hely és nem ültünk át oda azonnal. Sebaj, ismét tanultunk valami újat és ezért már megérte kijönni.

Eső

Szabó Zalán